A jó rémhír mindig egy kicsit hihető is. Nem nagyon, mert akkor nem is igazán érdekes, de valamennyire. A jó rémhír leginkább attól hihető, hogy – némi ráhagyással – akár igaz is lehetne. Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél. Vagy valaki nem bujkál benne. Így a jó rémhír valójában fontos…

Bár az első világháború korántsem az első modern háború volt – a hadtörténészek számos ismérvét felsorolják a modern háborúnak, és a krími háborút, a búr háborút, az orosz-japán háborút és másokat sorakoztatják fel a különféle aspektusok bemutatására – de kétségtelen, hogy a közvélemény háború-képe…

Egy kicsit olyan volt az egész, mint valami végtelenül elnyúló, lidérces házibuli. Vagy még inkább többnapos, városi sztereotípiáinknak megfelelő falusi sátoros lakodalom, ahol persze egy-egy jókora verekedés is a program részét képezi, és az aranyló húsleves meg a vajkrémes torták illata a csípős…

Sajátos, mégis a korszellemre igen jellemző cikkeket közöl Kaba Eszter a Hadszíntér és hátország honlapon a Pesti Hírlap 1914. augusztusi számaiból. A történet szerint bizonyos Irén kisasszony és barátnői két rongyoskifli és tejeskávé között a cukrászdában harcoló „leányezred” felállítását…

Sajátos, mégis igen jellemző történetpolitikai vita bontakozott ki a brit sajtóban és közéletben az első világháború kitörésének centenáriumával kapcsolatban. A konzervatív kormány oktatási minisztere, Michael Gove hevesen kikelt a „balos történészek” ellen, akik kétségbe vonják, hogy a háború oka…

Sartre sokat (és kissé kopottá) idézett szövege szerint „a Pokol – a másik ember”, ami háborúban persze különösen plauzibilissé válik; ráadásul ilyenkor emberek különféle mátrixok szerint meghatározott csoportjai is egymásban hallucinálnak kollektív poklokat, elkülönülő pokol-halmazokat, miközben –…

2014. szeptember 23-án műhelykonferencia volt a Politikatörténeti Intézetben, Világháború, társadalom, emlékezet címmel.  A megszokott (ott megszokott) előadói körtől ezúttal némileg eltérő volt a „merítés” – én voltam talán az Intézet munkatársaként az előadók közül a bevett papírforma, hiába,…

1914. június 28, Gavrilo Princip merényletének napja, amit kerek egy hónapra rá, július 28-án követett az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete. Történelmi fordulónapok; az első nem sokkal a nyári napforduló után. Közép-Európában hagyományosan másnap kezdődött (milyen baljós kép) az aratás. A második…

Kétségtelen: a modern világ, de legalábbis a tágan értelmezett Nyugat (ami alatt valójában egyre inkább a „globális Északot” értjük) huszadik századának talán legfontosabb eseménysora, fordulópontja az a háború, amelyet azután a század közepe óta a második világháború vészterhes fényében „első…