A nemzetközi nőnapot nem mindig tartották március 8-án, ennek a modernkori ünnepnek a hagyományai rendkívül bonyolultak. Magyarországon például az első világháború utolsó három évében minden esztendőben más napra estek az ünnepségek, előfordult, hogy április elsején is rendeztek ilyen programot.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

1918. március 3-án írták alá a központi hatalmak Oroszországgal a breszt-litovszki békét. Oroszország 780 ezer négyzetkilométernyi területet és 56 millió lakost veszített, de átmeneti időre békét kötött. Ez a bolsevik uralom megszilárdítását segítette elő. Rövid távon a németek győztek, hosszabb távon a bolsevikok erősödtek meg, de ennek ára is volt: Breszt-Litovszk a nyugattal, az antanttal való szakítás jelképe is lehetne.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

A Vörös Hadsereg születésnapját a szovjet időktől kezdve február 23-án ünnepelték, bár az első csapategységek már 1918 januárjának végén szerveződni kezdtek. A katonai sikerek február végéig várattak magukra, amikor is Pétervár előtt a szovjet-orosz hadsereg megállította a németek előrenyomulását. A Vörös Hadsereg első parancsnokai közül többen is iszonyatos halált haltak – nem az ellenség ölte meg őket, hanem az általuk hatalomra segített rendszer.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

Idén, 2018 februárjában ünnepli százéves függetlenségét két balti állam, Litvánia és Észtország. Két függetlenségi deklarációra emlékeznek, jóllehet ekkor még egyiknek sem volt érdemi hatása: 1918 februárjában a balti térség mindennapjait Németország és Oroszország erőviszonyai határozták meg. Az igazi függetlenség az 1918. végi német világháborús vereség után, illetve az 1920-ban Szovjet-Oroszországgal megkötött békeszerződésekkel jött el.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

A jogállam leépülése, a személyi és sajtószabadság megsértése, a pszichiátria politikai célokra való felhasználása, a hatalmi önkény megnyilvánulása – ezek a teoretikus problémák is vizsgálhatók egy elfeledett, de kulcsfontosságúnak tűnő 1918. februári botrányban.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – az efféle megosztott elit még békeidőben is destabilizálna egy államot, de Magyarország ilyen politikai garnitúrával vágott neki az I. világháború utolsó évének.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

Máig vitatott, hogy pontosan mi történt, annyit azonban tudni lehet a Monarchia haditengerészetének legnagyobb zendüléséről, hogy Magyarországon általában csak kényszeredetten vagy félreértelmezve – Horthyt sokszor tévesen belekeverve – emlékeztek a felkelésre. A délszláv országokban viszont mind a mai napig nagy terjedelemben foglalkoznak a szakértők a matrózlázadással.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

A magyar belügyminisztérium 1918 elején a háborús vérveszteség pótlására akart akciót indítani. Elsősorban az amerikai magyarokat akarták megnyerni, hogy térjenek vissza az óhazába, pótlandó az iszonyatos emberhiányt. Jellemző, hogy a kínálkozó üzleti lehetőségre német hajótársaságok próbálták rávetni magukat – ám hiába.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

A magyar sajtót élénken foglalkoztatta a breszt-litovszki béketárgyalások idején, hogy az orosz bolsevikok vezérének mi is a valódi célja. Az Est 1918 januárjában megjelent cikke pontos képet festett: nem a németekkel való megegyezés volt fontos Leninnek, hanem a társadalmi forradalom.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

Woodrow Wilson amerikai elnök 1918. január 8-án kongresszusi beszédében ismertette a háború utáni rendezés alapelveit. Az USA csak 1917-ben lépett be az első világháborúba, Wilson így részben az amerikaiakat is igyekezett meggyőzni, hogy az Egyesült Államok nemes célokért küzd. Ám a wilsoni 14 pontból igen kevés valósult meg, s ha mégis, akkor sem használták azokat túlzottan nemes célokra.