Egon Schielét ma a Monarchia korának egyik legnagyobb festőjeként ünnepeljük, életében azonban azt írták róla Magyarországon, hogy a "szörnyűségeiben ugyan senki sem fog gyönyörűséget találni". 

KABA ESZTER CIKKE

„A Néva partján talált hulla meséje csak színpadi hatásvadászat, amelynek az a célja, hogy Rasputin alakját egy időre elrejtse a nyilvánosság elől.” – írta Az Est 1917. január 9-én egy svéd lapra (Nya Dagligt Allehanda) hivatkozva. Az orosz cár bizalmasának, Grigorij Raszputyinnak a haláláról január 4-én számolt be először a magyar sajtó különböző – olasz, angol, svéd, német – lapok nyomán. Már akkor megírták, hogy az elkövető minden bizonnyal Feliksz Juszupov herceg, Oroszország egyik leggazdagabb arisztokratája, a cár unokahúgának férje volt.

TAKÁCS RÓBERT CIKKE 

2016 szeptemberében világháborús bombát találtak a budapesti Harmickettesek terén. Ennél stílszerűbben nem is kezdhetnénk rövid írásunkat a tér névadójáról, a 32. honvéd gyalogezredről.

KABA ESZTER CIKKE

Az első világháború egyik leggyakrabban emlegetett következménye az állami beavatkozás a gazdaságba, illetve a hadigazdálkodás bevezetése. Ez volt a témája A múzsákat lelövik, ugye? beszélgetéssorozatunk októberi eseményének, amelyen Pogány Ágnes és Bódy Zsombor történészek szerepeltek a Politikatörténeti Intézetben. A beszélgetés során részben magyar, részben európai példák alapján arra kerestük a választ, hogy a háború nyomán bekövetkezett változások rövid és főként hosszú távon hogyan alakították át a gazdaság és a társadalom működését.

EGRY GÁBOR CIKKE 

1916 novemberében, pár héttel Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnök és néhány nappal Ferenc József után elhunyt az az ember, akinek a találmánya alapvetően változtatta meg a hadviselést az I. világháború idején. A hordozható géppuska, amelyet a Londonban élő amerikai Hiram Stevens Maximról neveztek el, természetesen a kor technikai fejlődése nyomán a 19. századra oly jellemző ezermester típusú feltaláló nélkül is megszületett volna. Maxim elmondása szerint az 1880-as évek elején Bécsben egy amerikai honfitársával találkozott, aki így „oktatta ki” őt: „Hagyd a csudába a kémiát és az elektromosságot! Ha egy rakás pénzt akarsz keresni, akkor csinálj valami olyasmit, ami lehetővé teszi, hogy ezek az európaiak nagyobb hatékonysággal vágják el egymás torkát!”

TAKÁCS RÓBERT CIKKE 

Kassák Lajos 100 éve indította el Ma című folyóiratát (1916-1925), a magyar avantgárd legjelentősebb műhelyét – de milyen volt a magyar baloldal viszonya Kassák törekvéseihez, mennyire fogadták be a „munkásköltőt” a munkásmozgalomban? Hiszen Kassák egy olyan korszakban erőltette a maga művészeti sokkterápiáját, amikor a Népszava legtöbb olvasója még Ady Endre művészetét is érthetetlennek tartotta. A Tanácsköztársaság 133 napja alatt végre szabad kezet kaphatott volna a művész, de a „hivatalos” rangra emelés helyett betiltás lett az osztályrésze. Második rész.

CSUNDERLIK PÉTER CIKKE

Kassák Lajos 100 éve indította el Ma című folyóiratát (1916–1925), a magyar avantgárd legjelentősebb műhelyét — de milyen volt a magyar baloldal viszonya Kassák törekvéseihez, mennyire fogadták be a „munkásköltőt” a munkásmozgalomban? Hiszen Kassák egy olyan korszakban erőltette a maga művészeti sokkterápiáját, amikor a Népszava legtöbb olvasója még Ady Endre művészetét is érthetetlennek tartotta. A Tanácsköztársaság 133 napja alatt végre szabad kezet kaphatott volna a művész, de a „hivatalos” rangra emelés helyett betiltás lett az osztályrésze.

CSUNDERLIK PÉTER CIKKE 

„A goromba kalauznő is elnémul menten, ha egy csomag valódi Kotányi paprikával kínálja meg az ember” – így szólt egy humorosnak semmiképp nem nevezhető hirdetés 1916-ban. Manapság sem túl népszerű foglalkozás a BKV-ellenőré – mondhatni, 100 év alatt mit sem változott helyzet. Sőt akkoriban talán még jobban utálta és lenézte az utazóközönség a budapesti villamosok kalauznőit, akiket a korabeli „polgári és vicclapok naponta útszéli szellemeskedéssel elegyes, szidalmazó pergőtűz” alá vettek.

IGNÁCZ KÁROLY CIKKE 

Az 1916-os amerikai elnökválasztást legalább olyan intenzív figyelemmel kísérték Európából, mint a 2016-os párját. A háború dúlta kontinens lakói és a hadviselő felek tisztában voltak az Egyesült Államok jelentőségével, és azzal is, hogy az ország szerepvállalása döntő befolyással lehet a küzdelem kimenetelére. Ennek megfelelően a jelölteket is vélt háborúpárti, antantbarát vagy németszimpatizáns (bár ilyen nemigen akadt) beállítottságuk alapján értékelték.

EGRY GÁBOR CIKKE 

100 éve, 1916. november 21-én halt meg Ferenc József. Erre emlékezve egy négyrészes cikksorozatot indítottunk, amelyben különböző nézőpontokból idézzük fel a császár és király életét és uralkodását. Az utolsó részben azt mutatjuk be, hogyan tudósított a korabeli magyar sajtó az uralkodó haláláról, milyenek voltak a nekrológok.