1917. február–márciusának legfontosabb – ha tetszik, világpolitikai jelentőségű– eseménye a cári rendszer összeomlása volt. Az uralkodó lemondása a monarchiát is maga alá temette. Az ideiglenes kormány egy köztársaság kormánya volt, az összehívni szándékozott alkotmányozó nemzetgyűlés – amit azonban már csak a bolsevikok hatalomra kerülése után választottak meg – egy köztársaság alkotmányát fogadta volna el, ha erre valaha is sor kerül. A cárok birodalmának azonban volt két olyan eleme, amelyik nem tartozott Oroszországhoz: Buhara és a Finn Nagyhercegség. Az uralkodó – az utóbbi esetében finn nagyherceg – hiányában az egyébként is széles körű autonómiát élvező Finnország helyzete és jövője hirtelen bizonytalanná vált. Az Ideiglenes Kormány nem szívesen engedte volna ki az országot az új Oroszország keretei közül, a finn politikusok viszont éppen ebben reménykedtek.

EGRY GÁBOR CIKKE

1917 tavaszán a Nagy Háború egy újabb kontinenssel bővült, így teljessé vált a világháborús világ. Az USA a háború első éveiben igyekezett valóban semleges maradni, ám 1917-re az amerikai közvéleményben már a németellenes érzelmek kerültek előtérbe. A Wilson elnök vezette adminisztráció pedig azt is fontolóra vette, hogy valódi beleszólásuk akkor lehet az új világrendbe, ha maguk is részt vesznek a háborúban.

TAKÁCS RÓBERT CIKKE

A színház mint szórakoztatási forma már az ókortól jelen volt az emberek életében. Funkciója folyamatosan változott, alakult az évszázadok során, sokszor egyfajta terápiaként is szolgált: olyan eseményeket jelenített meg, melyeknek „kibeszélésére” semmilyen más keret nem kínálkozott. Az első világháborúban létrejött, mintegy másfél évig működő magyar frontszínház sem pusztán a szórakoztatás igényével kereste fel a lövészárokban harcolókat: a „színházcsinálás” egyrészt közösséget teremtett a tisztek és a legénység között, másrészt javított a katonák mentális állapotán azzal, hogy az otthon hagyott világot idézte meg a fronton.

KABA ESZTER CIKKE

A magyar történelem egyik legjelentősebb diákegyesületének, az ateista-szabadgondolkodó fiatalokat tömörítő Galilei Körnek (1908–1919) a történetét két korszakra választja szét az első világháború kitörése. Míg az első, „nagy” korszakot az antiklerikalizmus jellemezte, az 1914 utáni „kis” korszakot az antimilitarizmus. Időbe telt azonban, amíg a galileisták előadások és szemináriumok szervezésével a magyarországi antimilitarista mozgalom élére álltak: sokáig az is kérdéses volt, hogy a magyar szélsőjobboldali közéleti szereplők által rettegett és démonizált diákegyesület folytatni tudja-e a működését. Részlet egy hamarosan megjelenő Galilei Kör-monográfiából.

CSUNDERLIK PÉTER CIKKE 

A Pesti Napló 1917. január 23-i számában rövid közlemény tudósított arról, hogy február elején a „Romániában érdekeltek központjának” képviseletében háromtagú delegáció utazik Bukarestbe, ahol a magyar „közgazdasági érdekek” képviseletéről tárgyalnak az illetékesekkel. A román fővárost a központi hatalmak 1916. december 9-én foglalták el, a megszálló hatóságok az év végén kezdték meg működésüket, így az utazás látszólag még jó időben történt. Valójában azonban Románia megszállása egyértelműen demonstrálta Németország és Ausztria–Magyarország eltérő súlyát.

EGRY GÁBOR CIKKE 

Összesen 116 filmben játszott, forgatott Magyarországon, Németországban, de igazi sikereit az USA-ban aratta a Dracula címszerepében ismertté vált Lugosi Béla. A halála után, 1960-ban kapott csillagot a hollywoodi hírességek sétányán, a Walk of Fame-en. A sors fintora, hogy míg őt magát soha nem ismerték el filmes díjjal, az alakját megformáló Martin Landau Oscart kapott az Ed Wood című filmben nyújtott teljesítményéért, amely Edward D. Wood rendező és Lugosi Béla kapcsolatát örökítette meg.

KABA ESZTER CIKKE

Néhány holdnyi területen megtalálható az egész világ – tudósított Az Est Koppenhágából, a kor egyik legjelentősebb filmvállalata, a dán Nordisk székhelyéről. A világháború kitörésekor még a francia és az olasz filmgyártás uralta Európát, sőt az Atlanti-óceán túlpartján is jelentős befolyásuk volt, de a Nordisknak köszönhetően a dán filmet is a legjobbak közt jegyezték.

TAKÁCS RÓBERT CIKKE

„Szomorú valóság, hogy a magyar labdarúgósportnak e két vezető egyesülete ma ádáz ellenségként áll szemközt egymással. A gyűlölködés lángjai magasra csapkodnak s pusztulással fenyegetik a labdarúgás egész épületét” – írta 1917 januárjában a Budapesti Hírlap. Az MTK és az FTC rivalizálása felemelte a magyar futballt, de egy évtizednek se kellett eltelnie, hogy úgy tűnjön, fel is égeti azt. Stadioncsata, az évszázad átigazolási botránya, és a világháború kitörésekor internált ellenséges állampolgár, Jimmy Hogan, aki megtanította a magyarokat futballozni. Második rész.

CSUNDERLIK PÉTER CIKKE

„Szomorú valóság, hogy a magyar labdarúgósportnak e két vezető egyesülete ma ádáz ellenségként áll szemközt egymással. A gyűlölködés lángjai magasra csapkodnak s pusztulással fenyegetik a labdarúgás egész épületét” – írta 1917 januárjában a Budapesti Hírlap. Az MTK és az FTC rivalizálása felemelte a magyar futballt, de egy évtizednek se kellett eltelnie, hogy úgy tűnjön, fel is égeti azt. Stadioncsata, az évszázad átigazolási botránya és a világháború kitörésekor internált ellenséges állampolgár, Jimmy Hogan, aki megtanította a magyarokat futballozni. Első rész.

Az Osztrák–Magyar Monarchia dualista berendezkedését megalapozó kiegyezés a közjogi viszonyok (a korabeli szóhasználatban ún. pragmatikus – vagyis a Pragmatica Sanctióból levezethető – közös ügyek) mellett bevezette a közös érdekű ügyek fogalmát is. Ezek a felelős magyar kormány létrejötte előtt felvett osztrák államadósság törlesztését, a kereskedelmi és vámügyeket, valamint a jegybank kérdését foglalták magukba. A két birodalomfél közjogi egyenjogúsága és Magyarország közjogi önállósága jegyében, illetve tekintettel arra a magyar igényre, hogy még csak közös parlamentre emlékeztető testület se jöhessen létre, ezeket a kérdéseket a két kormány szerződésben szabályozta, rendszerint 10 éves időtartamra, amit aztán az egyes parlamentek külön-külön erősítettek meg.

EGRY GÁBOR CIKKE