Az elitek megosztottsága a világháborús összeomlás pillanatában vált végzetessé Magyarországon. Ellenzék és kormányoldal még külön-külön sem volt egységes, nemhogy képesek lettek volna a főbb irányzatok kompromisszumot kötni. Meggyilkolása előtt állami erőszakkal fenyegetett Tisza István. A…

Bulgária összeomlott 1918 szeptemberének végén – ezzel a balkáni front megnyílt az előrenyomuló antantcsapatok előtt. A bolgárok fegyverszünetet kötöttek és kiléptek az első világháborúból, ami már a német hadvezetésben is tudatosította a háború elvesztését. A német…

1918 nyarán és főleg őszén felgyorsultak a folyamatok, a Monarchia vezetői a hadihelyzet romlása miatt elhatározták, hogy immár egyértelműen a békére törekednek. Elemzésünk első részében Burián közös külügyminiszter és Tisza István gróf együttműködéséről, ennek…

1918 nyarán és főleg őszén felgyorsultak a folyamatok, a Monarchia vezetői a hadihelyzet romlása miatt elhatározták, hogy immár egyértelműen a békére törekednek. Elemzésünk első részében Burián István közös külügyminiszter és Tisza István gróf együttműködéséről,…

„Tiszáék parlamentje pénteken délutánra végzett a választójog lehóhérolásával és első olvasatban elfogadta a választójogi törvényjavaslatot. Ez az úgynevezett parlamenti tárgyalás egyre inkább nevetséges kutyakomédiává süllyed” – írta a Népszava a szavazás…

Az I. világháborús katasztrófa mind az 1919 után kiépülő ellenforradalmi berendezkedés, mind az 1945 után a hatalmat fokozatosan megszerző Magyar Kommunista Párt (MKP) legitimációjában fontos szerepet játszott. Míg a jobboldali értelmezések egy része szerint Magyarország a „baloldal aknamunkája”…

Tisza István kétségtelenül a dualizmus második felének meghatározó politikusa volt. A századfordulótól egészen 1918. október 31-én bekövetkezett haláláig megkerülhetetlen figurája volt a közéletnek. 1910-től a hatalmas többséggel kormányzó Nemzeti Munkapárt…

Az Estben három, gyors egymásutánban megjelent vezércikk jelezte, hogy 1917 tavaszán már kézzelfoghatóvá vált a hátországi hangulat megváltozása, aminek a sajtó is hangot adott. Ez a három állásfoglalás még akkor is feltűnő, ha tudjuk, hogy Az Est nem volt kormánypárti…

Az Osztrák–Magyar Monarchia dualista berendezkedését megalapozó kiegyezés a közjogi viszonyok (a korabeli szóhasználatban ún. pragmatikus – vagyis a Pragmatica Sanctióból levezethető – közös ügyek) mellett bevezette a közös érdekű ügyek fogalmát is. Ezek a felelős magyar kormány létrejötte előtt…

süti beállítások módosítása