A Monarchia hatóságait meglepte, hogy 1918 elején, még a bolsevikokkal kötött különbéke előtt egyre több osztrák–magyar hadifogoly szökött át a fronton és próbált hazatérni. A belső társadalmi feszültségek miatt a bécsi és budapesti hatóságok különböző óvintézkedéseket tettek. A magyar hadügyminiszter vérlázító nyilatkozattal indokolta, hogy a hadifoglyokra miért vár az egészségügyi karantén után még egy négyhetes „erkölcsi vesztegzár” is: azért, hogy „emberekké változtassák át” őket. Valójában a bolsevik ideológia terjedésétől féltek a hatóságok - ezt azonban nem akadályozhatták meg: egykori oroszországi hadifogoly volt később a Tanácsköztársaság több vezetője is.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

Az I. világháború már majdnem negyedik éve tombolt, 1918 áprilisában zajlott az utolsó nagy német offenzívasorozat a nyugati fronton (amibe Németország belerokkannt), Bécsben pedig a Monarchia utolsó nagy támadását tervezgették Olaszország ellen – ebbe pedig az egész dualista állam bukott bele utóbb. Mindeközben szinte ártalmatlannak tűnt egy megjegyzés, amit az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere, Ottokar Theobald Otto Maria Graf Czernin von und zu Chudenitz engedett meg magának – ez azonban az egyik legsúlyosabb diplomáciai válsághoz vezetett a világháború idején.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

A munkaidő szabályozásának kérdései komoly konfliktusokat okoztak az első világháború második felétől. A húsipari munkásoknak csak 1918 tavaszán (!) adták meg a vasárnapi munkaszünetet. Ezzel közel egy időben a vasmunkásoknál viszont éles konfliktus alakult ki a gyárosok és a dolgozók között a nyolcórás munkanapért folytatott küzdelemben: hatvanezer embert zártak ki átmenetileg a tulajdonosok az üzemekből. Végül azért a munkásoknak is tettek gesztusokat a gyárosok.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

Megindult a nyugati nagy embermészárlás” – ezt a címet adta a Népszava 1918. március 22-én tudósításának, amelyben az előző napi német offenzíváról számolt be. Ez a hadművelet Franciaország területén, de elsősorban brit csapatokat célzott meg. Az offenzíva az utolsó nagy német támadássorozat kezdetét jelentette, amely júliusig tartott, de a végső német győzelmet nem érte el, csak a központi hatalmak összeomlását gyorsította fel.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

Az első világháború utolsó hónapjaiban kevés pozitív hír volt és kevés maradandó érték keletkezett Magyarországon. Ám a Szépművészeti Múzeum még ezekben az időkben is elismerésre méltó kiállításokat rendezett és komoly szakértőket foglalkoztatott, akik közül az egyiket 1918 márciusában nevezték ki (beosztott) igazgatóvá.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

A nemzetközi nőnapot nem mindig tartották március 8-án, ennek a modernkori ünnepnek a hagyományai rendkívül bonyolultak. Magyarországon például az első világháború utolsó három évében minden esztendőben más napra estek az ünnepségek, előfordult, hogy április elsején is rendeztek ilyen programot.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

1918. március 3-án írták alá a központi hatalmak Oroszországgal a breszt-litovszki békét. Oroszország 780 ezer négyzetkilométernyi területet és 56 millió lakost veszített, de átmeneti időre békét kötött. Ez a bolsevik uralom megszilárdítását segítette elő. Rövid távon a németek győztek, hosszabb távon a bolsevikok erősödtek meg, de ennek ára is volt: Breszt-Litovszk a nyugattal, az antanttal való szakítás jelképe is lehetne.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

A Vörös Hadsereg születésnapját a szovjet időktől kezdve február 23-án ünnepelték, bár az első csapategységek már 1918 januárjának végén szerveződni kezdtek. A katonai sikerek február végéig várattak magukra, amikor is Pétervár előtt a szovjet-orosz hadsereg megállította a németek előrenyomulását. A Vörös Hadsereg első parancsnokai közül többen is iszonyatos halált haltak – nem az ellenség ölte meg őket, hanem az általuk hatalomra segített rendszer.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

Idén, 2018 februárjában ünnepli százéves függetlenségét két balti állam, Litvánia és Észtország. Két függetlenségi deklarációra emlékeznek, jóllehet ekkor még egyiknek sem volt érdemi hatása: 1918 februárjában a balti térség mindennapjait Németország és Oroszország erőviszonyai határozták meg. Az igazi függetlenség az 1918. végi német világháborús vereség után, illetve az 1920-ban Szovjet-Oroszországgal megkötött békeszerződésekkel jött el.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE

A jogállam leépülése, a személyi és sajtószabadság megsértése, a pszichiátria politikai célokra való felhasználása, a hatalmi önkény megnyilvánulása – ezek a teoretikus problémák is vizsgálhatók egy elfeledett, de kulcsfontosságúnak tűnő 1918. februári botrányban.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS CIKKE